Sao Paoloba kedden reggel érkeztünk meg. Az éjszakai busz légkondija olyan jól működött, hogy sikerült egy kis náthát magamra szednem. Ennek az se segített, hogy délután hat órától egy esetinterjú tréninget tartottunk a helyi magán egyetemen (FGV) Case Solvers szinekben. A tréningen 12 üzleti hallgató vett részt. Ügyesek voltak, mivel már nem először találkoztak esetinterjúkkal, ezért nagyon élveztük velük az interjúkat! 

Sao Pauloban Brunónál (egy újabb belgiumi kolléga) volt. Brunó a helyi üzleti negyedben lakik két tanácsadóval és egy befektetési bankárral. Egészen durva életmódot folytatnak. Minden este 9 és 10 óra körül estek be a lakásba, rövid szusszanás, majd irány a konditerem. A lakás a 17. emeleten volt, a házhoz tartott mini mozi, squash pálya, konditerem és uszoda. A lakás közvetlen szomszédságában a Honda, Oracle dél-amerikai székházai.

 

Szerdán az egész napot a városban töltöttük. Habár kicsit betegen ébredtem (berekedtem, megfáztam), délben már az Ibirapuera parkban voltunk. A parkhoz gyalog mentunk, a Paulista avenue érintésével. A Paulista avenue gyakorlatilag Sao Paulo (és gyakorlatilag egész Dél-Amerika) pénzügyi központja. itt találhatók a legnagyobb bankok, pénzügyi intézetek székházai. A park után hazafelé vettük az irányt. Csütörtökön Murumbi (a negyed ahol laktunk) környékén mászkáltunk. Délután lementünk squasholni egyet. Este Brunóval és Daniellel (a szomszédom még Helsinkiből) elmentünk bulizni egyet. Ez elég jól sikerült, reggel ötre értünk vissza Brunó lakásába. 

Pénteken másfél órás késéssel indult a gépünk Sao Pauloból Casablancaba (Marokkó). Kicsit izgultunk, mert Casablancaban harom óránk lett volna az átszállásra. Szerencsénkre (?) a Casablancaból Londonba tartó gépünk is másfélóra késéssel startolt el. A két repülő utat én végig aludtam, Levente a Casablanca-London távot kb. végig Worms-özte az ipademen. Szombaton este hétre értünk tehát a Hearthrowra, ahonnan átmetróztunk Kovács Dávidhoz (volt csapattársam a Rajk szakkollégiumból). Meglepetésünkre Dóri épp kint volt nála. Miután gyorsan ledobtuk a cuccainkat, a környéken kerestünk egy jó kis pubot ahol megvacsoráztunk (zseniális volt a home made beef burgerjük). Vasárnap egy kisebb izgalom után (kiderült, hogy a google maps megviccelt minket a vasárnapi metró menetrenddel), végül taxival mentunk ki Lutonba, a reptérre, ahol egy Wizzair géppel indultunk el Debrecen irányába. Hát igen volt pár kitérő visszafelé, lehet legközelebb inkább egy kicsit ráfizetünk, hogy kevesebb kanyarral érkezzünk meg. Ja igen: sose repüljetek a Royal Air Maroco járataival, elég kiszámíthatatlan. :)

Az alábbi linken megnézhetitek, hogy milyen utat jártunk be az elmúlt öt hétben:

Ezzel a tizenkét részből álló beszámolóm végére értem! Mellékelve csatoltam a korábbi leveleket és pár képet is tartalmazó pdf fájlt. 

Töltöttem fel pár képet a Facebookra is, azokat itt érhetitek el: