Tripstory

2014.sze.30.
Írta: abrahamzsolti Szólj hozzá!

Hazaút

Másfélmillió lépés a Machu Picchura vol.12.

Immar itthonról, Gyöngyösről jelentkezem! Hazaértünk, íme az elmúlt öt hét néhány számban: 32 mérföld, 16 felszállás, 3 éjszakai  busz, 4600 méter, 4 buli, 12 élménybeszámoló, 8 aszpirin, 1800 fénykép, 24 város, 4 ország, 60 kilométer gyalog. Jó volt! Sokan kérdeztétek, hogy újra csinálnám-e. A válasz határozott igen, de csak félév múlva. Jó újra itthon, kipihenten. A legutóbbi élménybeszámolómban Rioról írtam. Azóta azonban megjártuk a 20 millió lakosú Sao Paulot, majd Afrika érintésével tegnap végül hazaértünk. 

Sao Paulo
Sao Paoloba kedden reggel érkeztünk meg. Az éjszakai busz légkondija olyan jól működött, hogy sikerült egy kis náthát magamra szednem. Ennek az se segített, hogy délután hat órától egy esetinterjú tréninget tartottunk a helyi magán egyetemen (FGV) Case Solvers szinekben. A tréningen 12 üzleti hallgató vett részt. Ügyesek voltak, mivel már nem először találkoztak esetinterjúkkal, ezért nagyon élveztük velük az interjúkat! 
Sao Pauloban Brunónál (egy újabb belgiumi kolléga) volt. Brunó a helyi üzleti negyedben lakik két tanácsadóval és egy befektetési bankárral. Egészen durva életmódot folytatnak. Minden este 9 és 10 óra körül estek be a lakásba, rövid szusszanás, majd irány a konditerem. A lakás a 17. emeleten volt, a házhoz tartott mini mozi, squash pálya, konditerem és uszoda. A lakás közvetlen szomszédságában a Honda, Oracle dél-amerikai székházai.

 20140923_120812.jpg
Szerdán az egész napot a városban töltöttük. Habár kicsit betegen ébredtem (berekedtem, megfáztam), délben már az Ibirapuera parkban voltunk. A parkhoz gyalog mentunk, a Paulista avenue érintésével. A Paulista avenue gyakorlatilag Sao Paulo (és gyakorlatilag egész Dél-Amerika) pénzügyi központja. itt találhatók a legnagyobb bankok, pénzügyi intézetek székházai. A park után hazafelé vettük az irányt. Csütörtökön Murumbi (a negyed ahol laktunk) környékén mászkáltunk. Délután lementünk squasholni egyet. Este Brunóval és Daniellel (a szomszédom még Helsinkiből) elmentünk bulizni egyet. Ez elég jól sikerült, reggel ötre értünk vissza Brunó lakásába. 
20140924_152221.jpg
Visszaút
 
Pénteken másfél órás késéssel indult a gépünk Sao Pauloból Casablancaba (Marokkó). Kicsit izgultunk, mert Casablancaban harom óránk lett volna az átszállásra. Szerencsénkre (?) a Casablancaból Londonba tartó gépünk is másfélóra késéssel startolt el. A két repülő utat én végig aludtam, Levente a Casablanca-London távot kb. végig Worms-özte az ipademen. Szombaton este hétre értünk tehát a Hearthrowra, ahonnan átmetróztunk Kovács Dávidhoz (volt csapattársam a Rajk szakkollégiumból). Meglepetésünkre Dóri épp kint volt nála. Miután gyorsan ledobtuk a cuccainkat, a környéken kerestünk egy jó kis pubot ahol megvacsoráztunk (zseniális volt a home made beef burgerjük). Vasárnap egy kisebb izgalom után (kiderült, hogy a google maps megviccelt minket a vasárnapi metró menetrenddel), végül taxival mentunk ki Lutonba, a reptérre, ahol egy Wizzair géppel indultunk el Debrecen irányába. Hát igen volt pár kitérő visszafelé, lehet legközelebb inkább egy kicsit ráfizetünk, hogy kevesebb kanyarral érkezzünk meg. Ja igen: sose repüljetek a Royal Air Maroco járataival, elég kiszámíthatatlan. :)
Az alábbi linken megnézhetitek, hogy milyen utat jártunk be az elmúlt öt hétben:
Ezzel a tizenkét részből álló beszámolóm végére értem! Mellékelve csatoltam a korábbi leveleket és pár képet is tartalmazó pdf fájlt. 
Töltöttem fel pár képet a Facebookra is, azokat itt érhetitek el:

Curitiba és a foci

Másfélmillió lépés a Machu Picchura vol.10.

Epp Sao Paolo repteren vagyunk es varunk a Riora tarto jaratunkra. A legutobbi beszamolo ota egy volt kollegamnal, Priscillanal vendegeskedtunk, megjartuk Curitibat.
Curitiba egy ket millios brazil varos a szarazfold belsejeben. Nem tamasztottunk tul nagy elvarasokat, kb ugy voltunk vele, hogy itt majd megnezzuk hogyan elnek a helyiek. Ez tobbe kevesbe sikerult is, hiszen az elmult harom napban nem nagyon talalkoztunk turistakkal. 
Hetfon otkorul szallt le a gepunk, Priscilla kozvetlenul a munka utan, hatra jott ertunk autoval. A Boschnal dolgozik, heat treatment teruleten. Miutan lepakoltuk a cuccainkat elmentunk egy nemet etterembe. Curitiba erdekessege, hogy viszonylag nagy nemet kolonia el a varosban. 
Kedden fel kilenckor keltunk amikor megerkezett a takarito no. Amikor meglatott ket idegen, portugalul nem beszelo sracot a nappaliban, igencsak meglepodott. Nem segitett a zavaran az se, amikor felig angolul, felig spanyolul kezdtunk el neki magyarazni. Sebaj, egy ora mulva mar egeszen baratsagos volt velunk. Miutan osszeszedtuk magunkat, lementunk a hazban levo konditerembe. Priscilla ket masik lannyal es egy bolondos macskaval lakik Curitiba egyik elokelo negyedeben egy 15. emeleti lakasban. Minden haznak kulon portaszolgalata van, hogy idegenek ne mehessenek be. Szoval 45 percet futottam/gyalogoltam, Levente pedig a sulyokkal dolgozott. Mar nagyon kellett ez a mozgas, hiszen a Salkantay ota nem nagyon eroltettuk meg magunkat. 
Ebed utan a varosi piacot, valamint egy madarparkot vettunk celba. A vasarcsarnok meglepoen kicsi volt, viszont telis tele volt mindenfele gyumolccsel. A madarparkban lattunk flamingokat, papagajokat. Nap vegere ez a kis seta egeszen megnyult, kb 8 kilometert gyalogoltunk. 
Maga a varos nagyon hasonlit egy amerikai nagy varosra. A kozpontban soksok magashaz (nem hivnam felhokarcolonak, mert van egy panel beutese), a hazak korul 2x3 savos egyiranyu utak. A kozlekedes Peruhoz kepest sokkal rendezettebb.
img_1823.JPG
Miutan Priscilla is megerkezett a munkabol, elmentunk vacsorazni egy kozeli plazaba. Vacsora utan egy Bruno Mars tribute koncertet lottunk be, egy a lakashoz kozeli helyen. Vettunk is ket uveg bort, a kozeli boltban. A koncert a crossroads nevu helyen volt, ahova kocsival mentunk. Eleg erdekes volt mar maga az erkezes is. Mikor kiszalltunk s kocsibol, a kulcsot egy helyi dolgozonak adtuk, aki beparkolt, amig mi sorbaalltunk. Egy alapos, femdetektoros atvizsgalas utan jutottunk be a helyre. A belepeskor kaptunk egy kis cetlit, amelyre a pultnal felirtak a rendelt italt es a mennyiseget. Fizetni csak a vegen kellett. Habar a rendszer hatranya hogy folyamatosan figyelni kell a fogyasztast, a keszpenzes fizetes kiiktatasaval jelentosen felgyorsult a kiszolgalas. Maga a koncert es az azt koveto buli eleg franko volt. Priscilla egy ora korul hazament, de a lelkunkre kototte, hogy habar 10 perc setara van a hely tole, mindenkep taxizzunk hazafele. Igy is tettunk.
Tegnap, szerdan a keles kicsit elhuzodott, de amint rendbetettuk magunkat el is indultunk a varosba. A helyi botanikus kertet akartuk megnezni, mely a lakastol ot kilometerre volt. Elindultunk hat gyalog. A kert maga szep volt, bar en egy kicsit tobbet vartam tole. A hatterben elterulo magashazak miatt volt egyfajta Central Park hangulata az egesznek. Maga a park az alapteruletet tekintve nem volt nagy, kb a Varos liget negyede.
Este kovetkezett a Curitibai napok csucsa egy helyi focimeccs. Sao Paolo Curitiba meccsre mentunk ki. A vilagbajnoksag alatt amugy Curitibaban is voltak merkozesek. Erre a celra kulon stadiont epitettek elvileg magan penzbol. Szoval, focimeccs: a jegyvasarlasba elegge belenyultunk. Sao Paolo a nemzeti bajnoksag masodik helyen van, Curitiba pedig az utolso negyedben. A jegyunk a Sao Paoloi taborba szolt. A szurkolok szamat tekintve 90%-ban voltak a curitibai szurkolok, es a maradek 10%ot tette ki a sao paoloi tabor (itt voltunk mi is). Kicsit aggodtunk is hogy mi lesz velunk ha a helyiek kikapnak. Mar a bemenetelnel kiderult, hogy rengetegen lesznek. A 42 ezer ferohelyes stadiont 18 ezer ember latogatta meg tegnap este. Mar messzirol lehetett hallani a dobokat, es a curitibai szurkolokat. A Sao Paoloi tabor hangosan kezdett. Az elso golt Sao Paolo lotte. Eleg durva volt a gol orom. A masodik felidoben a helyiek osszeszedtek magukat. Olyannyira hogy elobb egyenlitettek, majd forditottak a meccs allasan. Miutan a 85. percben Curitiba belotte a harmadik goljat, a sao paoloi szurkolok elindultak hazafele. Osszessegeben a meccs is es a stadioni hangulat is egy ujszeru elmeny volt, hiszen otthon nem jarok ki hasonlo meccsekre.
20140917_215030.jpg
A kovetkezo harom (vagy negy) napot Rioban toltjuk, legkozelebb szeptember 22 kornyeken jelentkezek.

Kalandok kipihenése: Arequipa

Másfélmillió lépés a Machu Picchura vol.8.

Eppen a hostelunk teraszan sorozunk az Iguassu vizesesnel, immar Braziliaban. Az elmult par napban nem sok minden tortent, kb az elozo ket het faradalmait pihentuk ki tobb kevesebb sikerrel.

img_1578.JPG

Legutobbi beszamolomat meg a Titicaca to partjarol, Punobol kuldtem el. Punobol egy ejszakai busszal indultunk el a 2300 meteren fekvo Arequipa varosaba. A busz ut egeszen jo volt. Ezuttal nem kellett masfel orat sztrajk miatt allnunk, cserebe viszont hajnal otre mar meg is erkeztunk Arequipaba. Egy rovid hostel piheno utan kilenckor mar uton is voltunk. 

Arequipa Peru masodik legnagyobb varosa. Elsore pillantasra sokkal 'europaibb' mint Lima. A foutcan az osszes vilagmarka logojat megtalaljuk. Arequipa harom vulkan labanal terul el, melyek ma is aktivak. Legutobb az indulasunk elotti heten volt egy nagyobb foldrenges a tersegben. 

Hasonloan a tobbi perui varoshoz, a fo teret itt is Plaza des Armesnak hivjak. Egyik vegeben egy katedralis, vele szemben pedig a varoshaza. Ket oldalrol ettermek, boltok terulnek el. Arequipa a katolikus egyhaz egyik helyi kozpontja. Tobb szerzetes es apaca rend (pl. Szent Katalin, Ferencesek) is aktiv a varosban. 
img_1581.JPG
Delutan elmentunk a San Pablo University-re, hogy megnezzuk hol is tanulnak a helyi egyetemistak. Az otlet meg Izraelbol jott, ahol a Heber egyetem campusan maszkalgattunk meg marciusban. Izraelhez hasonloan itt is rendorok oriztek az egyetemet. Mi is csak a 'kepeslapt akarunk feladni az egyetemi postan' szoveggel tudtunk bejutni. No meg, hogy a rendorok nem beszeltek angolul, igy nem akartak a beszelgetest nagyon elhuszni. Beneztunk a konyvtarba es egy helyi orara, majd beultunk egy teara a helyi bufebe. Itt a diakokkal szoba elegyedve kiderult hogy az egyetemen kozgazdasagi, jogi es termeszettudomanyi kar is van. Az egyetemi bufe eleg diakbarat arakkal dolgozott, egy kaveert es egy teaert fizettunk 250 Ft-ot. 
Hogy a faradtsagunk szemleltessem, Arequipaban mar kezdtunk visszanyulni az otthon is megtalalhato elelmiszerek fele, hiszen mind a ket nap gyakorlatilag a setalo utcan talalhato Subway szeru szendvicsezo helyen etkeztunk. Mivel szeptember 10 Levente szuletesnapja (Boldog szuletesnapot itt is neki), ezert elhataroztuk, hogy kedden betekintest nyerunk az arequipai ejszakai eletbe. A kozeli bevasarlokozpontban vettunk is egy - az ara alapjan - jonak tuno perui bort. Miutan felbontottuk, nagyon hamar megallapitottuk, hogy nem veletlenul Del Amerikabol csak a Chillei es az Argentin boltokat ismerjuk. Roviden: pocsek volt. Ugyhogy kedves szulok, Perubol nem kaptok bort :-)
Arequipaban a szorakozo helyek a Szent Ferencrol elnevezett utcaban vannak egymas hegyen-hatan. Kedd leven nem volt valami nagy buli egyik helyen se, de az este arra jo volt, hogy egy kicsit belepillantsunk a helyi ejszakaba. Masnap az egesz delelottot ataludtuk. Ez a nap tenyleg a pihenesrol es a regeneralodasrol szolt. Egy rovidebb seta kivetelevel kb az egesz delutant a teraszon toltottuk. 
Arequipat es Perut ma delelott hagytuk el. Jelenlegi helyunkre, a braziliai Iguassuhoz egy hat oras (limai atszallassal) uton jutottunk el. Brazilia elso blikkre sokkal rendezettebb es kulturalisan kozelebbi mint Peru. Leventevel beszelgettuk, hogy Peru szep, gyonyoru meg minden, de ideje mar tovabballni. 
Es akkor most itt vagyunk az Iguassu vizesnel. Holnap bejarjuk a nemzeti park brazil oldalat, a tervek szerint egy estere atmegyunk Argentinaba (azt hogy ez egy steak lesz-e a folyo masik oldalan, vagy esetleg tobb oras busz utra vallalkozunk azt meg nem tudjuk). Holnap utan Paraguayba megyunkmat egy napra. A vizesestol szeptember 15-en megyunk tovabb Curitibaba, ahol Priscillanal, a belgiumi volt kollegamnal vendegeskedunk. Szerintem a kovetkezo beszamolo is innen fog majd erkezni 15-e kornyeken!

Élet az Uros szigeten

Másfélmillió lépés a Machu Picchura vol.7.

Hatalmas villamok, nadbol keszult haz es agy, szaladgalo gyerekek es kis kacsak egy szinten nadbol keszult 200 negyzetmeteres uszo szigeten... Udv az Uros szigeten! Pontosabban a 86 szigetbol allo csoport egyik tagjan. Mivel Zsolti ebed utani alvassal probalja atveszelni a vihart, igy most en keszitek egy rovid beszamolot.
Tegnap este egy ejszakai busszal elhagytuk Cuscot, hogy ma reggelre Punoba erjunk a Titicaca to partjara. A buszunk nagyon szuper volt, 2 szintes, 160 fokban dontheto ulesek, tagas helyek, vezetotol es tobbi utastol elzart halo resz. A kenyelem azonban olyan hajnal 2-ig tartott, mikor a buszunk hirtelen megallt, a vezeto lekapcsolta a motort es teljes sotetseg lett. A velunk utazo spanyolok kozott kisebb panik tort ki, mikor a halo reszbol sikertelenul probaltak kijutni, es kishijan az ablakot is kitortek...
Mint kesobb kiderult egy kozeli varosban ismet "politikai megmozdulasok" voltak igy lezartak az utat 1-1,5 orara, ezert a dugoban kellett kicsit varakoznunk. 
20140907_100931.jpg
No, idaig tartott Levi resze, idokozben mar fel is ebredtem. Szoval hala a sztrajkoloknak, reggel 5 ora helyett 7-re ertunk Punoba, a Titicaca to partjan fekvo kis varosba. A guideunkkal Freddyvel tiz orara volt megbeszelve a talalkozo a fvaros fo teren. A fo terre erve kisebb katonai egyenruhas tomeget vettunk eszre. Elsore kicsit ijeszto volt, de Freddytol megtudtuk, hogy ez a vasarnapi hagyomanyos zaszlofelvonas resze. 
Szoval az uszoszigetre motorcsonakkal mentunk ki. A szigeteken az un. Uros indianok laknak, akik meg regen az inkak elol menekultek a tora. Az urosok kozosseget 84 sziget alkotja, ahol majd 2000 indian el. A szigeteken egytol egyik minden nadbol van. A sziget 'talaja', a hazak, az agyak, a szekek, minden. Tizenegy oras erkezesunket kovetoen Freddy egy tabla mellett nadpalcaval magyarazta az Urosok tortenelmet es a Titicaca to elovilagat. A to egyebkent a vilag legmagasabban fekvo (3800 meter) tava. 
A szigeten ahol az ejszakat toltottuk hat csalad el, 26 fo. A rogtonzott orat kovetoen Freddy anyosa (a sziget elnoke) kukorica levest keszitett nekunk. A foetel hal volt. Az ebednel nem unatkoztunk hiszen a szigeten elo gyerekek (4-en voltak) is csatlakoztak hozzank. Ebed utan egy kisebb szieszta kovetkezett, ahol sikerult harom orara kidolnom (ezalatt irta Levente a bevezeto sorokat). Erdekesseg, hogy amig aludtam egy hatalmas vihar volt a tavon. Hirtelen lehules, majd dorges es villamlas.
A sziget teljesen onellato. Van halfarm, torony, amin keresztul kommunikalnak. Az utobbi evekben mar gyertya helyett aramot hasznalnak vilagitasra (napelemek). Este egy rovid beszelgetes utan ujra boseges vacsora kovetkezett ezuttal a hideg miatt mar a nadkunyhoban. 
Vacsora utan a gyerekekkel, Freddyvel es harom asszonnyal beszelgettunk, majd enekles kovetkezett. Megtanitottak nekunk egy Uros nepdalt, majd mi enekeltunk nekik (tavaszi szel vizet araszt, valamint erik a szolo). Legnagyobb meglepetesunkre az asszonyok elenekeltek nekunk az az a szep, az a szep, akinek a szeme kek cimu dalt. Egy korabbi vendeguk tanitotta meg nekik. Erre felbuzdulva a mi dalainkat is felvettek telefonra monvan hogy majd megtanuljak.
20140907_131212.jpg
Az eneklesnek kilenc ora tajan lett vege. Freddy azzal a jo tanaccsal hagyott ott minket hogy ejszaka ne menjunk a haz moge (ott volt a sziget vege). Az este eleg huvos volt a szigeten. Hala a korai fekvesnek hat orakor mar ebren voltunk. A ferfiak mar epp jottek vissza a halaszatbol, az asszonyok pedig a kunyok elott ultek. A reggelink helyben sutott kenyer volt koka teaval.
Reggeli utan osszeszedtuk a hatizsakunkat es csonakba szalltunk. A szarazfold fele vettuk az iranyt. Idokozben meg kiraktunk egy ketszaz meternyi halaszhalot, valamint egyket madarcsapdat. Freddy megmutatta, hogyan szoktak vagni a nadat az Uros emberek. A nadvagas amugy egy folyamatos tevekenyseg, hiszen a szigeteket folyamatosan karban kell tartani. Egy hat tetejet atlagosan harom havonta a falakat pedig hat havonta kell cserelni.
Miutan elertuk a szarazfoldet egy taxival bejottunk a foterre. Itt gyorsan utba ejtettunk egy borbelyt, hiszen a ket hetes utazas mar elegge megviselte a kulsonket. Ma este tizkor megyunk tovabb, Arequipaba, ahol a tervek szerint ket teljes napot toltunk majd. 
Es itt tartunk most. A legutobbi elmenybeszamolombol hianyoztak a kepek, ezt most potolom. 
süti beállítások módosítása