Két éve, 2013-ban jártam utoljára az Oktoberfesten. Már akkor is mélyen megfogott az egész esemény hangulata. Csütörtökön St.Gallenben tartottunk egy esetinterjú tréninget Áronnal és Attilával. Mivel a gépem csak ma, vasárnap indult vissza Budapestre, egy kisebb kiruccanást terveztünk szombatra. Mivel Géza még csütörtök este jelezte, hogy péntektől hétfőig Münchenben lesz, úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk hozzá és elmegyünk sörözni az Oktoberfestre. 

A buszunk 18:30-kor indult Zürichből. Már az indulás is kicsit kaotikusra sikeredett, hiszen a buszmegálló egy a szó szoros értelmében vett parkoló volt. Ez azért is fura, mivel Svájctól egészen más szervezettségi szinten vár el az ember. Mint kiderült, a svájci szövetségi kormány két éve liberalizálta a közúti közlekedés piacát és csak az elmúlt évben jelentek meg a piaci szereplők. Ennek tudható be, hogy nem nagyon vannak a hagyományos értelemben vett buszmegállók. 

Az Oktoberfest miatti hatalmas kereslet miatt a busztársaság három tömött buszt indított pénteken este Münchenbe. Az út eléggé fárasztó volt, melyen a Zürich és a határ között lévő hatalmas péntek esti dugó sem segített. Münchenbe este 11 órára érkeztünk meg, Az estét a Shakespeare nevű autentikus sörözőben kezdtük, itt vártuk meg Attilával Gézát. Helyi sör, sok-sok, az Oktoberfestről hazafelé tartó ittas ember és BoneyM vett minket körül. Elég szürreális élmény volt. Mivel az Oktoberfest 10 órakor bezár este, mire odaértünk, az utcák tömve voltak emberekkel. Énekeltek, söröztek, jól érezték magukat. 

Fél háromra értünk vissza Géza lakásába, ahol aztán nem okozott gondolt az alvás. 11 óra tájban, egy közös reggeli után már indultunk is a Festre, ahol már délelőtt hatalmas tömeg fogadott minket. Kisebb mászkálás után az Augustiner sátornál kötöttünk ki. A sátorban már javában ment a buli, több ezer ember fogyasztotta a sört odabent. Élő, tradicionális zene szólt és néha-néha megszólalt az Ein Prosit.

Az Ein prosit egy végtelenül egyszerű két soros kis dal: "Ein Prosit, ein Prosit, Der Gemütlichkeit Ein Prosit, ein Prosit Der Gemütlichkeit" Amikor felcsendül a jel, több ezer ember kezdi el egyszerre énekelni az egész sátorban. A dal egyben jel, amikor a tömeg egyszerre koccint és iszik a kezében lévő egy literes sörből. Pár maß sör után kikértük az ebédünket és barátkoztunk a mellettünk ülőkkel.

Öt órát töltöttünk az Oktoberfesten, de nagyon hamar eltelt ez az idő. Visszafelé, a Zürichbe tartó buszon már a nap fáradalmait pihentük Attilával. Összességében jó muri volt. Jövőre ugyanitt ugyanígy! :-)