Mióta legutoljára irtam nektek egészen felgyorsultak a dolgok! Két tárgyból levizsgáztam és meglátogatott két barátom is az elmúlt két hétben.

Először szeptember 25-28 között látogatott meg Bakonyi Zoli (egyik kollégista társam). Ő két napot töltött itt Helsinkiben. Miután szombaton megérkezett egy gyors vacsora-szauna kör után az egyik CEMS-es lány születésnapi bulijára néztünk el, ami a város központban volt. A buli alapvetően beszélgetős volt, páran ivós játékokat játszottak (valami kártyajáték, ahol a francia kártya összes száma/betűje valamilyen (alapvetően ivós) feladatot jelentett).

Másnap korán reggel (11 körül) felkerekedtünk és elindultunk Espooba vonattal, ahonnan egy félórás buszozás során jutottunk el a Nuksio Nemzeti Parkba. A nemzeti park három tó köré 'épült ki', mi egy közepesen komoly túrát tettünk meg az egyik tó körül. Aznap este azonbár már egy szaunán kívül nem maradt másra energiánk. A harmadik nap mivel nekem egésznap suli volt Zoli egyedül nézte meg Helsinkit (Suomenlinna, Seurosaari, Katedrális, Sybelius emlékmű stb.).

Miután Zoli 28-án haza ment, elkezdtem a vizsgákra tanulni, hiszen október 1-jén International Management and Leadershipből, október 4-én pedig Multinational managementből kellett vizsgáznom. A pénteki (IML) vizsgámon alapvetően esszé jellegű kérdéseket kérdezett a professzor. A Multinational Management is esszé kérdések voltak, 1 elémleti és 1 gyakorlati kérdés. Az elméleti kérdésben össze kellett kötni két tanult cikk alapján az Eklektikus eléméletet (Dunning-OLI paradigma) és a Hálózat elméletet (itt alapvetően Ghoshall és Bartlett, 2002 – a multinacionális vállalatok, mint szervezetközi hálózatok) kellett összekötni. A gyakorlati kérdés egy vállalat felvásárlás utáni integrációban (post acquisition integration) gyengén szereplő vállalat számára kellett javaslatokat megfogalmazni. Az esszében mindenesetre nagy hasznát vettem a tavalyi nagyChikán kurzuson tanultaknak!

A vizsgák után a hét további része pihenősen telt. A pihenésen túl, még meg kellett irnom két beadandót, egyet egy finn vállalat oroszországi piacra lépéséről, a másikat pedig egy a kínai-skandináv joint venture-ről és az ott tapasztalható kulturális különbségekről.

Branyiczki Dóri október 5-én kedden érkezett meg és egészen tegnapig, október 9-ig maradt. Miután megkérkezett, másnap – velünk jött még Daniel a brazil srác is - átkompoztunk Tallinnba. A komp reggel fél9-kor indult így a kb 3 órás utat a kávézóban töltöttük, alvással. Tallinban először a várat néztük meg, majd a piac teret és környékét, ahol forralt boroztunk egyet. Még a legutobbi levelemben írtam a finn alkohol kultúráról és arról, hogy mivel Finnországban az alkohol forgalmazás állami monopólium, ezért nem lehet akárhol és akármikor alkoholt (4.5% felett) kapni. Erre a szabályozásra, mintegy válaszul jött létre az az alkohol turizmus, melynek egy pillanat erejéig mi is a részesévé válhattunk. Indulás előtt ugyanis még Daniellel bementünk egy szupermarketbe, ahonnan ketten 15 üveg borral jöttünk ki (ebből az enym csak 5 üveg volt). A komphoz visszatérve vicces volt látni ahogy a sok-sok turista húzogatós bőröndöket alkohollal megtöltve száll fel a Helsinkibe tartó hatalmas kompra.

A komp és a skandináv „komp kultúra” annyira megérintett, hogy külön bekezdést érdemel. Szóval Tallinból vissza a hajónk 5 órakor indult el. Mivel a hajó legkényelmesebb foteljei a bárban voltak, ezért úgy gondoltuk, hogy alváshoz nincs is jobb hely egy bárnál. Már éppen hogy felvettük a megfelelő alvó pozíciót, amikor egy helyi banda elkezdte játszani a talp alá valót. Világ slágerek finnül. Volt börtön tangó, Dzsingisz kán, Elvis stb.. Egyszer csak azt vettük észre, hogy körülöttünk mindenki táncol és mindenki vállalhatatlanul részeg. A bulizók átlag életkora 50 év volt, úgyhogy kicsit ki lógtunk a sorból. Érdekes volt végig nézni, ahogy az idősebb finn korosztály csajozik/faszizik.

Csütörtökön mivel nekem finn nyelv és Kína órám volt ezért Dóri egyedül nézte meg a várost. A két óra között megnéztük a Baltic Herring Fair-t ami egy hagyományos halpiac, melyet 1746 óta évente ilyenkor rendeznek. Erre az eseményre az összes partmenti településről lehajóznak a halászok és a hajókról vagy a parton felállított standokról adják el a legjobb termékeiket. Ezek a halászok saját recept alapján fűszerezik a különböző halféléket és a legjobbak díjat is kapnak.

Csütörtökön este a Helsinki International Week keretében volt egy PubCrawl (kocsma túra), amit csapatokba verődve sikeresen teljesítettünk. A kocsmatúrán minden résztvevő az egyetem 'egyenruháját', overálját viselte. Ez egy sötét zöld alapvetően munka ruha szerű valami, aminek a hátán a helyi diák szervezet logoja. Az egyes rendezvényeken a diákok különböző kitűzőket kapnak, amiket felvarrhatnak a ruhára. A kocsmatúrán mi körülbelül 8-10 kocsmában voltunk. A túra után buliztunk egy jót, ahol találkoztunk egy magyar ismerősünkkel, Krisztivel.

A buli utáni ébredés kicsit nehézkesen ment pénteken, de muszáj volt összeszednünk magunkat, hiszen fél11-kor indultunk Porvoo-ba. Porvoo egy kis város egy órára Helsinkitől.Helsinki, Turku előtt Porvoo volt Finnország fővárosa. Mivel nekem háromra vissza kellett érnem dolgozni, ezért körülbelül 2 óránk volt megnézni a várost, ami többé-kevésbé sikerült (nem találtuk meg Runaberger – finn költő - sirját a temetőben). Porvoo az ó városáról híres, ahol megmaradtak a hagyományos faházak. Érdekesség: 1700as években a város 263 házából 210 leégett.

Nos, most kezd későre járni úgyhogy egyenlőre ennyi, majd egy-két hét múlva újra jelentkezem!

Sokan kérdeztétek, hogy mi van velem így gondoltam leírom röviden. Augusztus végén érkeztem meg Helsinkiben, Illetve pontosabban Szent Pétervárra, ahol 30-án már egy Blocked Semináriumon ültem. A Blocked Seminar témája: Innovation and knowledge management volt. A szemináriumon csoportban kellett dolgoznunk különböző esettanulmányokat kellett megoldanunk, illetve prezentálni. Az előadók között voltak egyetemi professzorok és vállalati felső vezetők (pl: oroszországi Oracle vezére, Valio tejfeldolgozo vezérhelyettese, Nestél globális K+F vezetője). Az előadásokon lehetett kérdezni, illetve néhány előadó velünk egy szállodában lakott. A Nestlés fazon, Walter például még a Karaoke buliba is jött velünk. A pétervári szervezők az egyik este elvittek minket, egy folklor showra, ahol orosz táncokat mutattak be. A másik délután a Néván töltöttük egy hajón, mely délután egy hatalmas pezsgős buliba torkolott. Mindezek után a vacsoránál egy igen érdekes céklás süteményt is megkóstolhattunk. A Blocked Seminar finnországi része kevésbé volt izgalmas, mivel az egész egy vidéki konferencia központban volt, ami persze gyönyörű környezetben volt és mindenféle sportot kilehetett próbálni, de a szemináriumok nagyon hosszúnak tűntek napközben. A finn rész legérdekesebb része a Fazer csokigyárban történt látogatás volt, amikor is megnézhettük, hogy a csoki készítés folyamatát, illetve degeszre tömhettük magunkat csokival.

Miután megérkeztünk Helsinkibe, a szállásom elfoglalása, illetve az egyetem első napjai, nem mentek zökkenő mentesen, hiszen a tutorok egyszerűen elfelejtették elhozni a kulcsom az ingatlanirodából, ami persze a félév első hétvégéjén (amikor mindenki megérkezik) zárva volt. Szerencsére előkerítettük a szobatársaim telefonszámát és ők be tudtak engedni. Ekkor tudatosult, azonban csak bennem, hogy nem szobatársakról van szó, hiszen mindenkinek saját szobája van. A lakás egy amerikai konyhás lakás, hatalmas közös térrel, nappalival (a kanapé volt 3 napon keresztül az ágyam). A fürdőszobából nyílik a saját szaunánk, amit már a héten többször is kipróbáltunk. Két lakótársam van, Frederico Portugáliából, Liszabonból, valamint Benjamin Németországból, Berlinből, eddig nagyon jól kijövünk.

Érkezésem napján pénteken Orientation day volt, aminek a buli részére sikerült befutnom, de mivel nagyon fáradt voltam, már 11kor le is léptem a helyszínről. Szombat este ugyan csak buli várt ránk, ezúttal az egyik tutor rendezett a tetőtéri lakásában egy szauna „pre-„partit, majd egy clubban folytattuk az éjszakát.

Az egyetemen a szemeszter két negyedévre tagolódik, melyet egy egy hetes vizsgahét választ ketté. Az első negyedévben három tárgyam van, International Management and Leadership, Managing Multinationals, valamint Rising China. Az International Management and Leadership tárgyat egy amerikai professzor tartja. A tárgy maga érdekesnek tűnik, bár nekem kicsit szoft, az egész nehezen megfogható. A Managing Multinationalt egy új-zélandi professzor asszony tartja, elég jó, mindenkit mozgat az órán, elég nehéz csendbe maradni és kb a 2. óra után már mindenkinek tudta a nevét. Ez a két tárgy elég intenzív, rengeteg beadandót kell leadni óráról órára, de szerencsére csak négy hetesek ezek a tárgyak (október 1-én és 4-én lesz a vizsgám). A Rising China kurzus már egy kicsit másabb, sokkal jobban hasonlít a magyar órákra, sokkal frontálisabb, kevésbé interaktív, noha itt is meg kell majd oldanunk két esettanulmány.

Az egyetem mellett úgy néz ki, hogy dolgozni fogok, mégpedig az egyetem tornatermében leszek gondnok, minden pénteken, óránként 10 euróért, ami elég jó, fedezi a hétvégi kiruccanásaimat. A munka gyakorlatilag abból áll majd, hogy egy fülkében kell ülnöm minden pénteken 6 és fél órán keresztül, de netezhetek és akár írhatom a beadandóimat is, mivel semmi más dolgom nincs, csak az hogy ott legyek.

A héten volt a gólyák és a külföldi diákok összerázója az un. Walrus Day, ami egy egész napos program volt. Reggel 9kor közös reggelivel kezdtünk, majd közös éneklés, finn dalok tanulása, suomilankival (finn ital, ami hasonlit a negróra, enyhe gyógyszeres beütéssel) való koccintás, majd egy szobor fogkefével való megtisztitása Helsinki főterén, majd közös átvonulás (kb 300 diák) a Székesegyházhoz, fényképezkedés. Ebéd után sorversenyek, csapat vetélkedők voltak, majd az este egy bulival zárult a Circus nevü helyen, ahol a az Aste nevű finn hip-hop bandára tomboltunk.

A héten elég jó idő volt, csak ma esett az eső, eddig szerencsém volt. A félévben több helyre is elszeretnék menni, nyilván attól függően, hogy mennyi pénzt tudok összeszedni, illetve félretenni, megszeretném nézni: Lapföldet (mikulás+sarkifény), Moszkvát (ide a helyi diákszervezet szervez utat), Oslot (Ryan Air – 24 euro odavissza J ) valamint más finn városokat (Lappenratta, Tampere, Porvoo, Oulu, Koupio, Turku, Pori stb.). Meglátjuk mi jön össze.